Az élénkzöld, sűrűszálú, élő és üde gyepfelület minden kerttulajdonos szíve vágya és lelkét melengeti, amikor az addig sáros, törmelékes építési terület zöldövezetté válik.
Szeptember építettünk egy kertet a Balaton-felvidéken, ahol tapasztalhattuk, hogy a természetközeliség amekkora előny, úgy néha ugyanakkora gondot tud okozni.
Egy tévesen Einsteinnek tulajdonított megállapítás szerint, ha a méhek kipusztulnak, négy évre rá az emberiség is követi őket. A méheket az utóbbi években egyre több, és összetettebb veszély fenyegeti.
A kertkivitelezés általában az építési folyamat ünnepélyes, utolsó, ugyanakkor pénztárca ürítő szakaszát jelenti. Ilyenkor következik a felismerés, hogy a házépítők által kitaposott és szinte már összetömörödött terepfelszín nem hasonlít az elképzeltre.
Ahogy kerttervezőként látom, az erkély a lakás mostohagyermeke, egy plusz tárolóhely, vagy lomtár, tele kartonokkal, beszáradt festékekkel és nem használt biciklikkel, miközben összetehetné a kezeit az, akinek van.
Manapság sokszor felmerül az igény magánkertekben, vagy akár közösségek által használt környezetben is a műfűre. Ezek megszólalásig hasonlítanak valódi párjukhoz, kényelmesen karbantarthatóak és egyre kevésbé adnak eltérő érzetet, mint a valódi társaik.
A jó idő megérkeztével eljött a kerti partik ideje, melyeken a virág és az illatárban úszva jól érezzük magunkat, de sajnos az épülő modern kertekben a zöld napernyőkkel, a fákkal egyre ritkábban találkozunk.
