2025-ben tizenegyedik alkalommal került megrendezésre a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karán működő Balatoni Turisztikai Kutatóintézet éves szakmai konferenciájára. Az idei rendezvény a Royal-Kert Kft-vel és a Magyar Tájépítészek Szövetségével együttműködésében valósult meg, a konferencia központi témája a táj(építészet) és a turizmus kapcsolódási lehetősége volt.
A rendezvény fő célkitűzése az volt, hogy a Balaton turizmusában (is) érintett szakemberek megosszák aktuális kutatási eredményeiket, illetve, hogy a rendezvény találkozási lehetőséget nyújtson a tájépítészeti és a turisztikai szakemberek, döntéshozók számára. A 2025. évi szakmai konferenciát Dr. Fehérvölgyi Beáta, a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karának dékánja és Kishalmi Tibor, a Royal-Kert Kft. ügyvezetője nyitotta meg. Fehérvölgyi Beáta köszöntőjében kiemelte, hogy a turizmus ún. lakmuszpapírként mutatja egy térség, úti cél élhetőségét, helyzetét. A Balaton a Pannon Egyetem, mint a Balaton régió egyeteme életében is kiemelt szerepet kap, a Balatoni Kutatóintézet számos aspektusból vizsgálja a térséget. Kishalmi Tibor köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a napjainkat átszövő digitalizáció mellett nagyon fontos a személyes találkozás, a szakmai tudás ilyen átadása. A téma jelentőségét mutatja a konferencia iránti érdeklődés, a több mint száz résztvevő között a szakemberek széles köre – tájépítészek, szakmai szervezetek, önkormányzatok, turisztikai desztinációmenedzsment szervezetek, turisztikai szolgáltatók, felsőoktatási intézmények – képviseltette magát. A konferencia előadói magas szakmai színvonalon, sokoldalúan közelítették meg az „élhetőség” kérdését. A nap során elmélet és gyakorlat, tudomány és kivitelezés találkozott – bemutatva, hogy a zöld városok jövője valóban az együttműködésben rejlik.
A szakmai konferencia délelőtti blokkjában plenáris előadások kaptak helyet. Dr. Mohai Katalin, az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar docense Gyógyító kertek, befogadó közösségi terek című előadásában a kertterápia és a mentális egészség kapcsolatát mutatta be. Rávilágított, hogy a zöld terek nem csupán díszletei, hanem aktív szereplői a gyógyulásnak: a természetes környezet bizonyítottan csökkenti a stresszt, javítja a figyelmet és a kognitív működést. Előadása igazi hidat teremtett az egészségügy, a pedagógia és a tájépítészet között. Ezt követően Marcin Muszarski, a lengyelországi Buglo értékesítési menedzsere bemutatta a vállalat legújabb, biztonsági tanúsítványokkal ellátott játszótéri megoldásait. A Royal-Kert Kft. magyarországi partnerként évek óta dolgozik együtt a Buglóval, számos hazai közpark és iskola projektjében találkozhatunk Buglo eszközökkel. Az előadás rávilágított: a korszerű játszótér nemcsak a gyermekek mozgását, hanem a közösségi életet is formálja. Dr. Caronte-Veisz Adrienn, a Royal-Kert Kft. tájépítésze Egészség-támogató tájépítészet a Royal-kert eszközeivel című előadásában bemutatta, hogyan hat a természet jelenléte a fizikai és mentális egészségre, és miként valósítható ez meg a Royal-Kert Kft. projektjeiben – például a Pető András Kar terápiás intézménykertjében, ahol a kert aktívan segíti a rehabilitációs folyamatokat. A prezentáció meggyőzően mutatta meg, hogy a jól tervezett terek valóban gyógyító erejűek lehetnek. Ehhez az előadáshoz szorosan kapcsolódva Ispánki Ágnes mutatta be az Inkluzív közösségi tér a Kútvölgyi úton projektet. A Semmelweis Egyetem Pető András Karának konduktív pedagógusa az inklúzió gyakorlati oldalát hozta el a közönség elé. Előadásában részletesen bemutatta, hogyan lehet a játszótereket és közösségi tereket a mozgássérült, autizmus-spektrumon élő vagy látássérült gyermekek számára egyaránt használhatóvá és élményszerűvé tenni. Gyakorlati tapasztalatai, empatikus hozzáállása és szakmai precizitása mindenkiben mély nyomot hagyott - ezzel a témát még közelebb hozva a közönséghez.
A délelőtti plenáris előadások második blokkjában a turisztikai szakemberek osztották meg tapasztalataikat. Fekete Károly, a Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. kutatásvezetője Területfejlesztési kihívások a Balaton térségében című előadásában aktuális statisztikai adatokkal alátámasztva elemezte a térség társadalmi és gazdasági helyzetét. Az előadás során az önkormányzatok körében végzett interjúk eredményei is megjelentek, külön kihangsúlyozva a táji környezetet, tájhasználatot érintő problémákat, kihívásokat. A szakember felhívta a figyelmet arra, hogy a Balaton térségének fejlődése az összehangolt tervezésen és partnerségen múlik. Mészáros-Harta Annamária, a Táj-Kapocs Alapítvány szakembere Érték- és közösségvezérelt térségfejlesztés című előadásában az érték- és közösségvezérelt térségfejlesztés kísérleti programját mutatta be. A Táj-Kapocs Alapítvány elmúlt két évének főbb aktivitásait ismertető előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a helyi fejlesztések hosszú távú sikerének kulcsa nem kizárólag a beruházás, hanem a közösség bevonása és a helyi identitás erősítése, a hálózati gondolkodás. A megvalósult jó példákon keresztül egyértelműen kirajzolódott, hogy a valóban élhető települések ott születnek, ahol az emberek részt vesznek a helyi közösség életében, nem csak ott laknak. Lőrincz Katalin, a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karának docense Kisvárosok nagy álmai című prezentációjának fókuszában a fenntarthatóság, az élhetőség állt. Az előadás az elmélet felől közelítve is elemezte, hogy mitől élhető egy település, továbbá nemzetközi és hazai jó gyakorlatokat osztott meg az érdeklődőkkel. Az élhetőség fontos indikátorai közé tartozik a karbonsemlegesség, a közösségi terek, szabadidős létesítmények, hatékony közlekedés, a „kompakt” megoldások, a helyi közösség és az emberi kapcsolatok, amelyek elvezetnek egy jobb életminőséghez, jólléthez. Az előadó hangsúlyozta, hogy élhetőség szempontjából a jövő a kisebb városoké. A délelőtti előadások zárásaként a francia SPL Group, a Procity márka tulajdonosa, a Royal-Kert Kft. magyarországi partnercégeként mutatta be a modern utcabútor- és köztéri rendszerek új generációját. A cég példája rávilágított, hogy az esztétikus, biztonságos és tartós városi elemek kulcsszereplői az élhető környezetnek.
A délutáni programok leghangsúlyosabb pontja a kerekasztal-beszélgetés volt, amely a Balaton-felvidék jövőjét vizsgálta szabadtérépítészeti és turisztikai szemszögből. A beszélgetés résztvevői – Rostási Ágnes (tudományos főmunkatárs, Pannon Egyetem), Lengl Zoltán (balatoni főépítész, Építészeti Stratégiáért Felelős Helyettes Államtitkárság), Szücs Alexandra (tájépítész, Royal-Kert Kft.), valamint Kosztka Ernő (kertépítő, a MAKEOSZ elnöke) – mindannyian más-más szakmai nézőpontból közelítették meg a térség fejlődési lehetőségeit. A Lőrincz Katalin (egyetemi docens, Pannon Egyetem) által moderált beszélgetés középpontjában az a kérdés állt, hogyan lehet a Balaton-felvidéket úgy fejleszteni, hogy megőrizze táji értékeit, miközben reagál a növekvő turisztikai nyomásra és a helyiek életminőségi igényeire. Felmerült a fenntartható turizmus, az ökológiai szemléletű településfejlesztés, valamint a szabadtér-tervezés és zöld infrastruktúra szerepe a jövőbeli döntéshozatalban. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a Balaton-felvidék sikeres jövője nem kizárólag építészeti vagy beruházási kérdés, hanem összetett egyensúlykeresés: a természetes táj, a közösségek, a gazdasági érdekek és a kulturális örökség harmóniáját kell megteremteni. A kerekasztal végére kirajzolódott egy közös gondolat: a Balaton-felvidék jövőjét a minőség, a mérték és az együttműködés fogja meghatározni.
A délutáni programokat további jó gyakorlatok, projektek tapasztalatainak megosztása zárta. Dr. Csuka Veronika a zalakarosi Termáltó és Ökopart projektet bemutató előadása egyensúlyt teremtett a városi ökológia és a turizmus között. A természet-alapú városfejlesztés Zalakaros példáján keresztül bizonyította: a fenntarthatóság nem korlátozás, hanem lehetőség. Fodor Anita, a RÉT, azaz Regeneratív Élőhely Tervezés vezetője a nemzetközi URBACT BiodiverCity program veszprémi tapasztalatait osztotta meg. Az esőkertek, városi méhészet és biodiverzitás-fesztivál jó példák arra, hogyan válhat a város újra élő, lélegző ökoszisztémává. A Mixtura szakemberei bemutatták a természetes kő- és betonburkolatok új generációját, ahol az esztétika és a funkcionalitás egyensúlya adja a városi terek karakterét. A burkolat itt nem háttérelem, hanem a térélmény kulcsa. Tálas László Máté, a Turquoise Turtle Plants alapítója a kísérletező kertészet jövőjéről beszélt. Előadása azt hangsúlyozta, hogy a természethez való visszatérés, a tudásmegosztás és az új növényfajok kipróbálása nemcsak szakmai, hanem életfilozófia is. Domonkos Endre egyetemi docens (Pannon Egyetem) és környezetkutató gondolatébresztő módon mutatta be, hogy az energia nem csupán természeti, hanem kulturális és közösségi erőforrás is. A táj értékeinek megőrzése tehát nemcsak ökológiai, hanem identitásbeli kérdés.
Az Élhető Települések Konferencia 2025 bebizonyította, hogy az élhetőség nem pusztán infrastruktúra, hanem szemlélet és közösségi érték. A rendezvényen elhangzott előadások és párbeszédek közös üzenete: a jövő települései akkor lesznek igazán élhetők, ha a tervezés, a természet, a technológia és az ember egy irányba néznek.
A rendezvényen elhangzott előadások a Balatoni Turisztikai Kutatóintézet www.gtk.uni-pannon.hu/batuki oldalán, a Hírek, események menüpontban lesznek elérhetők.
Fotók a rendezvényről:
