Van, hogy kényszerből, de van hogy csak az egyhangú, unalmas érzet elkerülése miatt, lépcsőt építünk a kertünkbe, azonban nem mindegy, hogy miből építjük meg és az sem, hogy annak látványa, hogyan illeszkedik a kert stílusába, összképébe.
A lépcsők lehetővé teszik a lejtős terepen való biztonságos haladást, a kisebb-nagyobb szintkülönbségek áthidalásával összekötik és egyben feltárják az épített illetve a természetes domborzati szinteket. A lépcsőfokok méretezésénél az általánosan elfogadott lépcső-képlet az irányadó: 2M + SZ = 60-64 cm (M - fokmagasság cm-ben, SZ - fokszélesség vagy belépőszélesség cm-ben), és a fokmagasság 15-17 cm-nél nagyobb nem lehet. Időszakos használatú területeken a fokmagasság legfeljebb a 20 cm-t érheti el.
A lépcsők járófelületét csúszásgátló módon kell kialakítani. Ez kő, műkő, beton lépcsők esetében bordázott, rovátkolt, vagy szemcsézett felületkezeléssel valósítható meg. A lépcsők fellépő felületét biztonsági okokból célszerű 1,5-2,0 cm-rel a homloklap síkja elé kiugratni, így a lépcsőfokok vetett - és önárnyéka az egyes fokok helyzetét élesen kirajzolja. Ugyanez a hatás érhető el a homloklap sötétebb, vagy világosabb színű anyagból történő építésével.
A rézsűk áthidalását a rézsűvel azonos hajlásszögű lépcsővel célszerű megoldani. Erre vonatkozóan kétféle kivitelezési megoldás lehetséges: süllyesztett vagy kiemelt konstrukció. A süllyesztett lépcsők esetében az induló lépcsőfok egy belépő szélességével beljebb indul, mint a rézsű körömvonala. A süllyesztett lépcsők esztétikusabban illeszkednek a rézsűfelületbe, hátránya viszont, hogy a csapadék által a rézsűről lemosott föld rámosódhat a lépcsőre. Ennek elkerülése érdekében a lépcsőkar két oldalát a lépcsőfokok éleitől 4-6 cm-re kiálló, a lépcsőfok anyagával megegyező szegéllyel vagy pofafallal célszerű ellátni.
A kiemelt lépcsők induló lépcsőfokának kezdete megegyezik a rézsű körömvonalával, így az egyes fokok fellépő-felületének belső éle esik egybe a rézsű síkjával, ez oldalnézetben ún. 'fűrészfogas' megjelenést eredményez, amely összességében nem kedvező. A kedvezőtlen hatás a lépcső két oldalára telepített növényzettel oldható fel.
A szárazon rakott, terepre fektetett lépcsőket a kevésbé forgalmas közterületeken, magánkertekben, erdei sétautakon, elsősorban föld- és szórt burkolatú, vagy szárazon rakott lap- és faburkolatú utak lépcsőzésére, valamint hasonló módon épített támfalak környezetében alkalmazzák. Anyaguk lehet rönkfa, palló, vasúti talpfa, fagyálló terméskő, tömbkő, beton- vagy műkőlap. Ezek a lépcsők külön alapozást nem igényelnek, szerkezetük a kisebb talajmozgásokra nem érzékeny.
Falépcsők esetében fontos a faanyag megfelelő felületkezelése (telítés, gombaölővel történő kezelés). A vízszintes fa-elemek alá a tartósság fokozása érdekében célszerű 4-6 cm vastag homokos-kavics réteget teríteni. Természetközeli megoldás, ha a falépcső belépő-felületét kaviccsal, vagy zúzalékkal töltjük fel.
Terméskőből változatos megjelenésű szárazon rakott lépcsők építhetők. Az ilyen lépcsők legegyszerűbb formája, ha a tipegőkővel kialakított úton a magasságkülönbség áthidalásához az egyes lépőköveket eltoltan egymás fölé helyezik el. A tipegőlapokat rakhatjuk közvetlenül a talajra, vagy 2-3 cm vastag homokágyra.
