A szép kert nem a véletlen műve, hanem gondos tervezés eredményeképpen jön létre. Akár újonnan telepített, akár átalakított vagy folyamatosan megújított kertről van szó, előzőleg minden lépést mérlegelnünk kell. Ha a végső arányok, színek és formák harmonikus egészt alkotnak, és a szemlélőnek mégis az a benyomása, hogy véletlenszerűen létrejött képződményt lát, akkor elmondható, hogy a tervezés sikerrel járt.
Egy kertet soha nem részegységek összegeként, hanem hangulatos, a házzal és a környezettel harmonizáló "összkompozícióként" kell értékelnünk.
A következőkben a kerttervezés legfontosabb lépéseit ismertetjük egy-egy cégünk által készített tervi példa bemutatásával. Az elemzett példát egy erdőszéli magánház tervezési munkánkból merítettük. A példa segítségével nyomon követhető a teljes kerttervezési folyamat. Az adott kertterv esetében engedélyeztetésre nem volt szükség, mivel a terv alapján engedélyköteles kertépítési tevékenységre nem kerül sor. A megrendelő igénye egy kiviteli szintű kertterv készítése volt.
A kerttervezés legelső lépése a kert adottságainak helyszíni felmérése. A terepi felmérés a tulajdonossal előre egyeztetett időpontban történik. Módszere: a kert méreteinek felvétele, a meglévő növényállomány elhelyezkedésének felmérése, burkolt felületek felmérése, fotódokumentáció készítése a kert fontos részleteiről. Példánk esetében a tervezés alapja egy geodézai felmérés volt, amelyet a terepi bejárás során kiegészítettünk a kerttervezéshez szükséges részletekkel.
- A megrendelő igényeinek, a kívánságlista megismerése a kerttervezési folyamat legfontosabb fázisa. Ezen múlik ugyanis, hogy a tervezés során létrejövő „termék" a „fogyasztónak" tetszik-e, és a terv alapján megépített kert valóban megfelel-e az elvárásoknak. A tervező a megrendelővel való helyszíni egyeztetés során megismeri az igényeket, amelyeket saját elképzeléseivel, szakmai ötleteivel egészít ki. A megrendelő és a tervező eszmecseréje során így egy nagyvonalú vázlat alakul ki a kialakítandó kert funkcióiról, és azok térbeni elhelyezkedéséről, a kerti terek kialakításáról. Mintául szolgáló munkánk esetében a megrendelő egy a telken fekvő romhoz és a telek melletti erdőhöz kapcsolódó természetközeli kertet kívánt saját igényeire kialakítani, így a kert sütőhellyel és emelt ágyásokkal egészült ki.
- Az egyes kerti funkciók (pl. pihenő-rész, játszó-rész, gyepfelület, vízfelület, díszkert, hasznonkert, stb.) jellegüknek, funkciójuknak és a rendelkezésre álló kerti adottságoknak (pl. kert alakja, mérete, fekvése; napsütéses és árnyékos területek) megfelelően lettek elrendezve. Példánk esetében a megrendelő előző pontban felsorolt igényei alapján a következő funkciók álltak össze: fogadótér, kültéri nappali, rovarhotel, haszonkert, sütőhely, füves pihenőkert és burkolt pihenősarok. A telekhatárra növényzet lett betervezve, továbbá egy virágzó évelőkben és magas díszítőértékű cserjékben gazdag fogadórészt alakítottunk ki. Az épület mögötti nyílt gyepfelületet pedig tágra nyitja a kerti teret.
- Ahogy egy házban a falak, bútorok elhelyezkedése és aránya határozzák meg a belső tér jellegét, ugyanúgy a kertben a kerítések, a magasabb és alacsonyabb növények, tereptárgyak, kerti építmények elhelyezkedése, magassága alakítják a környezet arculatát. A térkompozíciót tekintve a legideálisabb megoldás, ha a gyepfelület felől alacsonyabb növények, a háttérben pedig egyre magasabbra növő növények találhatók. Példánk esetében a gyepfelületeket az egyszerű fenntartás elősegítése és a látvány érdekében határozott íves vonalak határolják. A fogadórészen egy kacskaringós ösvény viszi be a látogatót a kertbe.
- A növénykiültetési terv készítésekor tovább pontosítjuk a kertépítészeti tervet. A téralakítás során megtervezett alaprajzi és magassági jellemzőket kell „lefordítani" a botanika nyelvére, vagyis olyan növényfajokat kell alkalmazni, amelyek magasságuk, növekedésük, levél- és virágszínük alapján illenek a tervezett kompozícióba. Ezen kívül az adottságokat is érdemes maximálisan figyelembe venni (fény-, klimatikus- és talajviszonyok). Ehhez magas szintű növényismeret szükséges, hiszen fontos, hogy a tervezett növények megfeleljenek az adott talaj- és klimatikus adottságoknak. A kerttervező összehangolja az egymás közelébe tervezett növények virágzási idejét és a színeket, így a kertben mindig találunk egy-egy virágzó növényfoltot. A tervezés kritikus pontja a növényfajok növekedési erélye alapján a megfelelő tőtávolság meghatározása. Az általunk készített növénykiültetési tervlapokon szerepel az adott növényfaj latin neve, darabszáma, valamint a javasolt ültetési tőtávolság is, melyhez minden esetben növénylistát is mellékelünk. Erdőszéli kertünk esetében a növényfajok kiválasztásakor maximálisan eleget tettünk az előzőekben ismertetett tervezési szempontoknak, így az erdei környezetbe jól illeszkedő alkalmazott növényanyagot állítottunk össze, főként félárnyéki-árnyéki alacsony fenntartásigényű, vad-jellegű, őshonos évelőket és cserjéket alkalmaztunk, kiegészítve a meglévő fás növényzetet.
- A kitűzési terv nagy segítség a kivitelezésnél, ugyanis ez alapján adja meg a tervező, hogy mely meglévő pontokhoz (pl. meglévő fa, kerítés vagy az épület) viszonyítva épüljenek a kert épített elemei. Egy a terepen már eleve létező, két pontot összekötő egyenes, az alapvonal, melynek egyik végét kinevezzük nullának. A kitűzendő pontoktól erre az alapvonalra állított merőleges (segédvonal) hossza és a nullától mért távolság alapján a kert bármely pontjának helye a valóságban is meghatározható.
- A kerttervező által készített részletrajzok segítik a kivitelező precíz munkáját. Az útcsatlakozásokról, burkolatokról, támfalakról, sütőhelyről készült két- vagy háromnézetű szerkezeti rajzok alapján az adott kerti elem egyértelműen kivitelezhető. A rajzok tartalmazzák a szerkezet rétegrendjét, rétegvastagságát, anyagminőségét.
- Az automata öntözőrendszer-terv készítésének legelső lépése a vízhozam mérés a vízvételi helyen, mely alapján meghatározható az öntözéshez rendelkezésre álló vízhozam. Ideális, ha ez az érték 50-60 liter/perc közötti, mivel így az öntözőrendszer - a kevesebb öntözési zóna révén - gazdaságosabban kivitelezhető. Drágább, ha kevés a vízhozam, mert akkor több öntözési zónára kell felosztani a kertet. Általánosságban elmondható, hogy leggazdaságosabban a viszonylag nagy területű és összefüggő gyepfelülettel rendelkező kertek öntözőrendszere kivitelezhető. A kert kis mérete, szabdaltsága viszont drágítják a négyzetméterre jutó költségeket.
- Mintakertünkben a munkafolyamatok árazott kiírása tartalmazza a munkafázisok főbb műszaki paramétereit, valamint a szükséges anyagmennyiségeket, az anyag és munkadíjakat.
