Elkészült Veszprém első közterületi esőkertje

Hónapokon át tartó tervezői, előkészítői és kivitelezői munka eredményeként megvalósult Veszprém első közterületi esőkertje. De mit is jelent pontosan az esőkert, és miért rendkívül hasznos nekünk, valamint milyen hatásai vannak a környezetre?

Elkészült Veszprém első közterületi esőkertje

Veszprémben a Rózsa utcában (Cholnoky lakótelep), egy hétemeletes társasház oldalában a megrendelővel karöltve álmodtuk meg, azt a közel 100 négyzetméteres esőkertet, mely a lakótömb ereszcsatornáiból kifolyó vizet gyűjti össze, ideiglenesen (pár órás időtartamig) tárolja, majd szűri és vezeti el. Ezzel lehetővé téve a víz lassú visszaszivárgását a földbe. Így a ház a mostanáig rendezetlen csapadékvíz elvezetésének kérdését oldottuk meg. Biodiverz, szinte gondozásmentes növényágyást hoztunk létre, élőhelyet teremtettünk, és javítottuk a helyi mikroklímát az esőkert létrehozásával.

A projekt részeként egy kaméleon formájú bogárhotel, egy egyedi farönk pad és egy fémből kialakított tájékoztató tábla is kihelyezésre került, mely hozzájárul a természet és az ember kapcsolatának erősödéséhez, és tudatosságra nevel.

Büszkeséggel tölt el minket, hogy a projektet a Royal-Kert Kft. csapata tervezte (felelős tervező: Kerecsényi Lili, okl. tájépítészmérnök), készítette elő, valamint bonyolította le saját kivitelező csapatával. A cég portfólióját tovább színesíti az is, hogy az egyedi eszközök legyártását is a kollégák végezték.

Miért jelentős megoldás egy esőkert avárosban, egy lakóparkban?

Itt olvashatsz egy kicsit bővebben a fenntarthatóság jegyében a vízgazdálkodásról! Ha van kerted, abban az öntözést, tehát ezzel együtt a vízgazdálkodást is meg kell oldanod.

Hogyan érjük el azt, hogy a természet és a kertünk is megkapja a szükséges törődést? Ahhoz, hogy válaszokat találjunk, ismerkedjünk meg kicsit a víz körforgásával a kertben.

A kerti gyepfelületek, virágos növények és más haszonnövények beöntözéséhez hetente kb. 20-30 liter per négyzetméter vizet használunk el, jellemzően vezetékes ivóvízhálózatból. Az öntözéskor a víz, mind a levélzetről, mind a talajközeli rétegekből a gyökerek felé, a talajba áramlik. Ahogy fúj a szél, és ahogy a növények is párologtatnak, úgy csökken a talajban is a vízmennyiség. A növényektől és a talajfelszínről kipárolgó víz a levegőbe jutva egy folyamatot indít el, melynek vége az esőképződés.

A kerti talajok vízelvezető képessége a bennük lévő homok, agyag, szerves anyagok mennyisége alapján változik. A rossz minőségű, összetömörödött talaj esőzések alkalmával iszaposodik, lassan vezeti le a vizet a növény gyökeréig, így az kevésbé hasznosul. Ezen kívül a burkolatokról és háztetőkről, ereszcsatornákon át lefolyó vizet gyakran a lehető leggyorsabban kivezetjük a telkünkről, hiszen ez tűnik a legköltséghatékonyabb megoldásnak. De ha belevesszük a képletbe azt is, hogy ezzel évente hány köbméter vizet pazarolunk el, akkor már mindjárt árnyaltabb a kép.

A tudatos vízhasználat szemléletváltást igényel. Egyik fő kérdés a természetes csapadékvíz kezelésével kapcsolatos. A csapadékvíz kiválóan alkalmas locsolásra, hiszen természetesen tápanyagszegény, így nem módosítja a talaj pH – értékét és tápanyagtartalmát sem. Tehát helyben tudjuk tartani, és el tudjuk vezetni a talaj mélyebb rétegeibe az esővizet, az rengeteg előnnyel jár a kertünkben vízgazdálkodás szempontjából. Nézzük, milyen eszközök és lehetőségek állnak rendelkezésre ehhez.

Talajtakarás:

A kerti növényágyások talajtakarásával segíthetjük növényeink túlélési esélyeit. Minél jobb minőségű szerves anyagokkal takarjuk az ágyások talaját, annál kevésbé melegszik fel, tehát lassabban is tűnik el belőle a víz. Ennek következtében a növényeknek kevesebb víz is elég lesz a túléléshez.

Biodiverz évelőágy:

A természet rendje önszabályozó, dinamikus és mindig változik. Ez adja meg a természetes növénytársulások ellenállóképességét az időjárás viszontagságaira, illetve a kártevők és kórokozók ellen. A növények kiválasztása és a kertünk fekvése, valamint az, hogy mely tájon található, kulcskérdések. Ha öntözésmentes növényágyást szeretnénk, akkor különös hangsúlyt kell fektetnünk arra, hogy az adott ökológiai viszonyokhoz illeszkedő növénykombinációkat ültessük.Ez egy komoly szaktudást igénylő feladat, tehát fontos egy kertépítész, tájépítész szakértő bevonása.

Tetőkertek:

A csapadékvíz első állomása a tető, melynek zöldítésével nem csak a környezet ökológiai hálózatának fellendítéséhez, de hasznos pihenőtér kialakításához is hozzájárulhatunk.

Kútfúrás:

 A ház körüli használathoz elég egy sekély (30 méternél kisebb mélységű), vagy kis mélységű (30-200 m) kút is. Magánkertekben általában a fúrt kutak kialakítása jellemző, melyből egy szivattyú segítségével szívják ki a vizet. Ennek kialakításához először egy szakértővel meg kell terveztetni annak helyét, mélységét, minimális vízhozamát, majd az önkormányzattal engedélyeztetni kell azt.

Drénezés és víztartályok:

Kutat fúratni drága és sok ügyintézéssel jár, és nem is mindenhol engedélyezik. Ilyen helyzetekben jó a szikkasztó rendszer, azaz a tartályos megoldás. Tartályt szinte bárhol el lehet ásni.  Az esővizet lehet gyűjteni amfora típusú esővízgyűjtőben, vagy földbe süllyesztett tartályban, ciszternában. Léteznek szikkasztó alagutak, szikkasztó rekeszek, túlfolyós szikkasztó tartályok, mély kavicságyak. A megsüllyedés és kimosódások elkerülése végett érdemes a kialakításnál figyelni a ház közelségére.

Esőkert:

Szakmai berkekben egyre többször elhangzik az esőkert kifejezés, de hazánkban még alig-alig fordul elő erre megépült, élő példa. Pedig nem csak idilli hangulatot teremt egy időszakos vízborítású, apró állatokat is vonzó, speciális rétegrenddel kialakított növényágy, hanem a csapadékvizet is gyűjti, ideiglenesen (pár órás időtartamig) tárolja, szűri és vezeti el, lehetővé téve a víz lassú visszaszivárgását a földbe. Ezzel a magánkertekben oly sokszor előforduló rendezetlen csapadékvíz elvezetésének kérdését oldja meg, biodiverz, ülőhelyet teremt, javítja a helyi mikroklímát. Tervezéséhez és kialakításához mindenképpen szükséges tájépítész szakértő bevonása.

Összességében elmondható, hogy a titok a természetben is megjelenő víz körforgásának „leutánzásában” rejlik. A természetközeli vízgazdálkodás megteremtésével egy közel önfenntartó rendszer kialakításához járulhatunk hozzá. Egy ilyen vízgazdálkodási rendszer kiépítése első körben költséges, időigényes ráfordítás, de hosszútávon abszolút megtérül, nem csupán a családi költségvetésben okoz folyamatában javulást, hanem a környezeti hatása is jelentős.

Ha hosszútávon, felelős döntések mentén gondolkozol a kerted kialakításánál, kérd szakértők segítségét a kerted megtervezésében, és láss munkának mielőbb!

További információért és tervezéssel kapcsolatos egyeztetés miatt, kérlek ordulj hozzánk bizalommal elérhetőségeink bármelyikén, vagy az ITT ELÉRHETŐ kapcsolatfelvételi adatlapon keresztül!

 

 A cikk szakmai tartalmát írták:

Caronte-Veisz Adrienn

 Kerecsényi Lili

 okl. tájépítészmérnökök

 Magyar Tájépítészek Szövetségének tagjai

 

A *-al megjelölt mezők kitöltése kötelező.



Magyar Tájépítész Szövetség
VIASTEIN
Greenroof
Diadem®
HUNTER
Rainbird
X