A talajművelés céljai
- a talaj morzsalékos struktúrájának előállítása;
- a talajban felvehető tápanyagok mennyiségének növelése;
- a talaj időközönkénti forgatása;
- a talaj alkotórészeinek keverése;
- a trágya és a tarló alátakarása;
- a gyomok és a káros rovarok irtása;
- a felső réteg tömörítése bizonyos esetekben;
- a talaj beéredésének előmozdítása;
- a talaj felületének megfelelő alakúra formálása.
Idén tavasszal ugyanott folytatódik a munka, ahol tavaly ősszel abbamaradt: a csapadékhiánnyal való küzdelemmel. A telünk ismét száraz volt, hiányzott a földeknek a vastag hótakaró is.
Éppen ezért az első feladatok közé tartozik a hengerelés és simítózás, hogy a talajban maradt minimális vízmennyiséget lezárják, nehogy elpárologjon.
Következő lépésként hozzá lehet kezdeni a tápanyag utánpótláshoz, ez könnyen kivitelezhető műtrágyával. Trágyának nevezzük mindazokat az anyagokat, amelyekkel a talaj termékenysége növelhető. Mindebben a mezőgazdászok segítségére lehet szóró gépünk.
A talaj lazítása is elengedhetetlen, hiszen ezáltal az összeállt vagy tömörödött rétegeket kisebb-nagyobb rögök képződésével szétválasztjuk. Ennek köszönhetően a talaj vízbefogadó képessége nő, ezáltal nagyobb vízmennyiséget képes tárolni hosszabb ideig. A lazítás mind az alapozó, mind a kiegészítő talajmunkák fontos műveleti eleme és eljárása. Azaz nélkülözhetetlen a talaj kedvező fizikai és kémiai állapotának megőrzésében, javításában, valamint a talaj védelmében. Ezen munkafolyamatnak eszköze lehet a borona vagy a mélylazító.
Zöldségtermesztésben a tavaszi talajművelés fontos eleme a magágy-előkészítés. Míg a februárban és márciusban vetett kora tavaszi növények esetében sokszor elegendő a simítózás, esetenként boronálás, az április-május hónapokban vetett zöldségfélék esetében már nemcsak a talaj szerkezetével, de a gyomokkal is fel kell vennünk a harcot. Vetés előtt érdemes néhány alkalommal tárcsával vagy kultivátorral átmozgatni a talajt a gyommentesítés érdekében.
Ezután következhet a vetés. Érdemes megemlíteni a vetésforgó rendszert, ami jelenleg a legkedveltebb földművelési eljárás. A vetésforgó a növénytermesztésnek olyan rendszere, melynek négy jellemző alapeleme van és ezek közül egyik sem hiányozhat.
A négy alapelem a következő:
- a növényi összetétel (szerkezet),
- a növények aránya,
- a növények sorrendje és
- a körforgás (rotáció).
A növényi összetételen azt értjük, hogy egy gazdaságban egységes területen milyen növényeket termesztünk.
A növények aránya azt jelenti, hogy a szóban forgó növényfajok az adott összterületből mekkora területet foglalnak el.
A növények sorrendjén értjük azt, hogy a már ismert összetételű és arányú növények az adott területen a következő években, hogyan következnek egymás után.
A sikeres termesztés fontos feltétele a nagy teljesítőképességű, korszerű fajta és a jó minőségű vetőmag. Nagyon fontos, hogy - a minőségi követelményeknek megfelelő - jó csíraképességű, tiszta és fajtaazonos vetőmagot vessünk. Tavasszal a gazdák elsőként a kalászos gabonákat (kukorica, búza) vetik el, hiszen, a tavaszi változékony időjárást ezek viselik a legjobban.
Szintén a tavaszi időszakot érinti az ápolás és a vegyszeres gyomirtás. Ehhez különböző permetszereket, permetező gépeket használhatunk a gyors és hatékony munkavégzéshez. Mind a földeken, mind pedig a gyümölcsös gazdaságokban egyaránt fontos az áprilisi növényvédelem. Szőlők és gyümölcsfák esetében az áttelelt károkozók ebben az időszakban vándorolnak át a kibomlott levelekre. Szintén tavasszal szükséges a vírusos megbetegedések ellen is küzdenünk, hiszen fertőzés esetében jelentős károkat okozhatnak később a termésekben, az egészséges fákat pedig csak a megbetegedett növények megsemmisítésével védhetjük meg.
Összességében azt mondhatjuk, hogy számos dologra kell odafigyelni és számtalan viszontagsággal kell megküzdeniük a gazdáknak a bőséges termés érdekében. Szakszerű eszközeinket használva profitál a föld és mi, emberek is, hiszen nagyobb valószínűséggel fog kiváló minőségű termésünk születni.
