Családi házak kertjeinek tervezésekor leggyakrabban három tervtípus fordul elő: a kertépítészeti vázlatterv, a kertépítészeti engedélyezési terv és a kertépítészeti kiviteli terv, de bármely alkalmazása esetén a kerttervező a megbízóval együttműködve alakítja ki a kert végleges formáját.
A kertépítészeti vázlatterv készül akkor, ha a tulajdonosnak inspirációra, szakmai hozzáértésre van szüksége, esetleg nem látja maga előtt, hogy elképzelései hogyan mutatnának a tervlapon, majd a valóságban, vagy több lehetséges megoldás közül szeretné kiválasztani a legjobbat, hiszen kert mérettől függően 2-3 koncepciót is kínálunk.
- A végleges vázlatterv alapján költségbecslést is készítünk, mely javaslatként tartalmazza a tervező és a megbízó által kiválasztott és megfelelőnek vélt anyagokat és kivitelezési módszereket. A minőség tekintetében (csak ajánlott növényfajokról készült listát tartalmaz, nincsen benne növénykiültetési terv, nincsenek benne metszet- és részletrajzok).
- A méretarányos vázlatterv alapján pontos felületek, méretek, egységek számíthatók. A koncepció tartalmazza a javasolt növényfajokat növénykategóriák (fa, cserje, évelő, egynyári, hagymás) szerinti bontásban.
- Igény esetén elkészítjük az öntözőrendszer vázlattervét, amelyből a megrendelő pontosan látja a szórófejek elhelyezkedését.
A kert létesítése általában nem engedélyköteles, azonban településképi véleményezéshez szükséges lehet engedélyezési szintű kertépítészeti dokumentáció elkészítése, mely a következő terveket tartalmazza:
- Helyszínrajz - földhivatali térképmásolat felhasználásával és saját helyszíni mérések alapján készül. Ha a terepadottságok indokolják, geodéziai felmérésre is szükség lehet. A geodéziai felmérés geodéta szakember által műszerrel felmért helyszínrajz, amely szintvonalak és magassági pontok segítségével megadja a terület lejtésviszonyait.
- Bontási és irtási terv - elkészítése abban az esetben szükséges, ha az érintett területen fa kerül kivágásra és az illetékes építésügyi hatóság előírja annak bejelentését. Tartalmazza a tervezési területen található fafajokat, megjelölve azokat a fajokat, amelyeknek megtartása és védelme javasolt, valamint amelyekre fakivágási engedélyt kérünk. A területen található védett növényfajok megóvására kiemelt figyelmet kell fordítani, a kivágásra kerülő fákról pedig külön jegyzék készül, a fafaj és méret megjelölésével. A kivágott fák utáni fapótlási kötelezettséget helyi önkormányzati rendelet határozhatja meg.
- A Kertépítészeti terv célja az, hogy meghatározza a kertépítészeti koncepciót, a növényalkalmazás jellegzetességeit, a fák, cserjék és gyep arányát, elhelyezkedését és a terep kialakítását, magassági értékeit. A terven jól látható módon elkülönülnek a kert különböző felületei (burkolatok, zöldfelület), funkcionális egységei. A kertépítészeti terv mellékleteként elkészülhet a tervezési terület zöldfelületi mérlege, amely összegzi a burkolt felületeket, az előírásoknak megfelelő zöldfelületi arány meglétét.
- Tereprendezési terv: Az eredeti terepszint nagyobb mérvű módosítása esetén készül. Szintvonalakkal és magassági pontokkal jelöli a terep eredeti és tervezett magasságát, lejtését, a rézsűk helyét és formáját. Információt nyújt a támfalak, lépcsők, burkolatok, kerítéslábazat, épület magassági adatairól.
- Műszaki leírás - A tervlapokon nem szereplő információkat, előírásokat, megjegyzéseket, valamint a telepítésre javasolt fák és cserjék fajainak, fajtáinak megjelölését a tervező a műszaki leírásban közli.
Az engedélyezési és a kiviteli terv részben fedi egymást, de funkciójuk eltérő. Míg az Engedélyezési terv a hivatalos eljárás elengedhetetlen része, addig a kiviteli terv a megvalósulást mindenben segítő, pontos méretekkel, részletekig kidolgozott tartalommal bíró tervegyüttes, ugyanis kiegészül a következőkkel:
- Növénykiültetési terv és növénylista - Rajz és ezt kiegészítő növénylista, mely tartalmazza a telepítésre kerülő növényfajok latin és magyar nevét, valamint darabszámát növénykategóriák (lombos fa, örökzöld fa, cserje, talajtakaró, évelő, egynyári) szerinti bontásban.
- Automata öntözőrendszer terve - A növények rendszeres vízutánpótlásának legkorszerűbb módja az automatizált öntözés, amelynek tervezése és kivitelezése magas fokú öntözéstechnikai ismereteket igényel. A tervnek tartalmaznia kell a vízhozam mérése során felvett adatokat, a szórófejek helyét, típusát, szórásképét, a csőrendszer méretezését, nyomvonalát. Célszerű, hogy az öntözőrendszer kivitelezését a tervező cég végezze, így a tervező biztosan jól átgondolt tervet ad ki a kezéből.
- Kitűzési terv - A kivitelező számára nélkülözhetetlen tervfajta, melynek segítségével a területen pontosan kijelölhetők az épített elemek, valamint a növényfelületek határvonalai. Az egyes pontokat a főbb alappontokhoz viszonyítva határozza meg a tervező, ilyen lehet a telek határát jelölő kitűzött pont vagy a meglevő épület sarokpontja.
- Részletrajzok - A különböző épített elemek (burkolatok, támfalak, grillező, pavilon, pergola, tó, stb.) méretezése alapvető fontosságú. A részletrajzok a kert épített elemeinek részletes, két-vagy háromnézetű szerkezeti rajzai.
- Árazatlan tételes költségvetési kiírás: A terveken megálmodott kert megépítéséhez szükséges munkafolyamatok kivitelezési sorrendben történő tételes felsorolása, anyagköltség és munkadíj szerinti bontásban. Segítségével a kivitelezést megelőző árajánlatkérés egyszerűvé és összehasonlíthatóvá válik, hiszen ezáltal minden kivitelező ugyanarra a műszaki tartalomra ad ajánlatot.
