Közterekkel a klímaváltozás ellen - Jó példák a nagyvilágból

Ma már nem kérdés, hogy az élet minden területén tennünk kell a globális felmelegedés ellen. Ez alól pedig a településeken található, viszonylag nagy felületet lefedő közösségi terek sem kivételek.

Egy város a felmelegedés ellen elsősorban a burkolt, aszfalttal és betonnal bevont területek csökkentésével tehet. A belvárosok és a parkos területek között nyáron átlagosan 2,5 Celsius fok különbség mérhető, ez azonban éjszaka, szélcsendben még nagyobb mértékben is jelentkezhet.

Forrás: Másfélfok

A hősziget jelenségét tovább erősítik a különböző anyagból készült tárgyak, amelyek közvetlenül ki vannak téve a Nap sugarainak. Az árnyékolás - lehetőleg természetes módon, a fák lombkoronája által - szintén jó megoldás, mely nemcsak a klímaváltozás megfékezéséhez, de az utcabútorok használhatóságához is hozzájárul.

Ma már egyre több szakember foglalkozik az élhető és fenntartható városnegyedek és közösségi terek tervezésével és építésével világszerte. Blogunkban olyan példákat szeretnénk bemutatni, amelyek jó inspirációként szolgálhatnak minden település számára.

Arnhem

A holland Arnhem városa tízéves tervet tűzött ki maga elé 2020-ban. E szerint az aszfalttal borított felületek 10%-át bontják fel, helyére pedig zöld területeket álmodtak meg.  A kezdeményezés nemcsak a hőszigetek kialakulását csökkentené, hanem a csapadék felszívódását is elősegítené, mely különösen fontos az egyre szélsőségesebb időjárási viszonyok miatt.

A melegedő nyarak ellen a városon belül számos árnyékos területet álmodott meg a városvezetés, így folyamatosan növekszik az árnyékadó növényzet és fák aránya a település forgalmas területein.

Barcelona

A katalán városban az elmúlt néhány év során a légszennyezés csökkentése és a biztonságosabb közlekedési feltételek biztosítása került fókuszba. Ennek érdekében egyre több autómentes “szupertömb” található a városban. Emellett idén olyan szigorú előírásokat tűztek ki célul, mint például a burkolatok 20%-a legyen csapadékáteresztő, vagy, hogy nyáron az utcák legalább 80%-át fák árnyékolják be.

Forrás: Ajuntament de Barcelona

Bécs

Bécs szintén a természetes árnyékolásban látja a fenntartható és egészséges városi élet lehetőségét. 2020-ban az úgynevezett klimatizált utcák száma meghaladta a húszat. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ezeken az utcákon vagy tereken az ott lakók és a turisták még a legforróbb nyári napokon is könnyedén lehűthetik magukat, hiszen a fák lombjai megfelelő árnyékot biztosítanak, ivókutakat, párakapukat helyeztek ki, illetve világosabb burkolattal vagy fűvel vonták be a talajt.

Forrás: Stadt Wien

London

Az Egyesült Királyság fővárosában egyre nagyobb szerepet kap a lakosság egészséges életmód felé terelése, ez pedig a szükséges feltételek megteremtését is magába foglalja. Az Egészséges utcák megközelítést alkalmazva a közterület- és közlekedésfejlesztés középpontjában a lakosság egészségi állapotának és életminőségének javítása áll. E szerint a városrészekben egyre több olyan utca és köztér létrehozása szükséges, ahol az emberek nemcsak szívesen, de kevésbé szennyezett levegőn tartózkodhatnak, gyalogosan közlekedhetnek vagy kipróbálhatnak különböző mozgásformákat.

Az angol városi klímaadaptáció a hasznosság mellett turisztikai attrakcióként is funkcionál: látványos zöldfalak, ehető növényekkel beültetett mozgatható utcabútorok, parkokban elhelyezett napágyak és zöld tetők is találhatók Londonban.

X