A faapríték készítő aprító gépekről
Technikai adatok
Ajánlatkérés
Nyomtatás
Küldés e-mailben
Emlékeztetőbe
Apritas.jpg, 7. ábra: Aprítás traktor meghajtású ágaprító gépen
7. ábra: Aprítás traktor meghajtású ágaprító gépen
A faapríték készítő aprító gépekről
tarcsa_(1).jpg, 5/a. ábra: Tárcsás forgórész
5/a. ábra: Tárcsás forgórész
A faapríték készítő aprító gépekről
dobos.jpg, 5/b. ábra: Aprítódobos forgórész
5/b. ábra: Aprítódobos forgórész
A faapríték készítő aprító gépekről
apritocsiga.jpg, Aprítócsigás forgórész
Aprítócsigás forgórész
A faapríték készítő aprító gépekről
csigas_stabil_apritogep.jpg, 6. ábra: Stabil aprítógép elrendezése
6. ábra: Stabil aprítógép elrendezése
A faapríték készítő aprító gépekről
Termékleírás
A faapríték készítő aprító gépekről
Származás, előállítás és felhasználás szempontjából sokféle apríték létezik, és ez igaz az energetikai célra készített aprítékokra is. Az alapanyag csaknem kizárólag az erdőgazdálkodásban és a fafeldolgozásban keletkező melléktermék.
Az erdőgazdálkodásban:
·         - az állománynevelésből származó teljesfa vagy farész,
·         - az egészségügyi termelésekből származó teljesfa,
·         - a fakitermelésből származó teljesfa, farész (fakorona), gallyazási hulladék, fatuskó,
A fafeldolgozásban:
·         - kérgezési hulladék (fakéreg),
·        -  fűrészelési darabos hulladék,
·        -  fafeldolgozási darabos hulladék,
·        -  bontott faanyag
Céltermékként kell tekinteni a rövid vágásfordulójú energetikai ültetvények faanyagát, valamint a szabványos tűzifa helyett készített aprítékot.
Aprítógépek
Az aprítógépek legfontosabb része a forgórész, amely az aprítást végzi. Kialakítása alapján tárcsás, dobtengelyes és csigás forgórészt különböztetünk meg (5. ábrák: Az aprítógépek jellemző forgórészei)

A tárcsás (5/a. ábra) aprítógépek a legelterjedtebbek, a dobtengelyes (5/b. ábra) aprítógépek kialakítása a legváltozatosabb, a csigás (5/c. ábra) aprítógépek csak a közelmúltban jelentek meg a műszaki fejlesztésben. Az alapmegoldásokat sokszor egymással kombinálva alkalmazzák.

Az aprítási feladatok is nagyon változóak. Az aprítéktermelést először a fafeldolgozó üzemekben alkalmazták. Ennek magyarázata az, hogy az aprítandó anyag koncentrált termelési folyamatból származott, az alapanyag gyűjtése tehát többletköltséggel nem járt, a felhasználás lehetőségei is adottak voltak (lapgyártás, technológiai hő előállítása).

A fafeldolgozó üzemekben telepített (stabil) aprítógépeket alkalmaznak. Ez azt jelenti, hogy a gép gépalapra kerül, az aprítandó anyag gépre szállítását és a keletkezett apríték elszállítását ugyancsak telepített gépegységek végzik.
Az állandó helyre telepítés, valamint hordozóalvázra építés lehetővé teszi a meghajtást saját motorral, amely vagy belsőégésű-, vagy villanymotor lehet (6. ábra: Balról nézve: behúzó szőnyeglánc, menesztőhenger, aprító dobtengely, dobócső, belső égésű motor ékszíjhajtással)
Ha viszonylag kisméretű fákat vagy farészeket kell aprítani, célszerű függesztett vagy mobil aprítógépeket választani. Ezekre jellemző, hogy az aprítórészt, a faanyagot behúzó szerkezetet, az utánaprítót és az aprítékot kidobó szerkezetet egy géppé építik össze, amelyet utánfutóra, vagy traktorra szerelnek, és legtöbbször a traktorról hajtják meg. Kisebb anyagáram, illetve kisebb éves kihasználás esetén az adagolás (etetés) kézzel történik (7. ábra).
A traktorüzemű mobil aprítógépek kézi adagolás esetén 3-5 t/h tömegárammal, 1-2,5 t/h/fő termelékenységgel, 30-50 kWh/t energiafelhasználással, míg a traktorüzemű mobil aprítógépek manipulátoros adagolással 3-1 0 t/h tömegárammal, 2-7 t/h/fő termelékenységgel, 10-20 kWh/t energiafelhasználással dolgoznak.
Az aprítógépeket célszerű - a faanyagot az aprítótérbe juttató - kényszer-behúzó szerkezettel is felszerelni.
Az erdőgazdálkodás nagyobb méretű, hagyományos ipari célra nem alkalmas faanyagát is célszerű aprítani. Ilyen anyag lehet
·         - a fakorona,
·         - a kis értékú, főleg tűzifa előállítására alkalmas teljesfa.
A nagy méretek miatt itt elsősorban az áttelepíthető aprítógépek alkalmazhatók. Ezek manipulátoros kiszolgálással, 0,15-0,25 m2 garatmérettel, 100-300 kW meghajtó motorteljesítménnyel rendelkeznek. Kis (5-10 t/h), közepes (10-20 t/h)és nagy (20-50 t/h) áteresztésűek. Termelékenységük igen nagy. A fajlagos energiaigény lényegesen kisebb, mint a mobil aprítógépek esetében (4-10 kWh/t). A nagy aprítási intenzitás miatt jelentős feladat a közelítési anyagellátás ( a faanyag géphez közelítése).
A hagyományos fakitermelés során a fafeldolgozási és ipari célra nem használható faanyag egy részét megsemmisítik (vágástéri hulladékok - gally - helyszíni elégetése). Az aprítéktermeléssel ez a fanyersanyag is hasznosítható.
A gally aprítása nagy etetőberendezéssel, gallytömörítő és kényszerbehúzó szerkezettel felszerelt, 0,3-0,5 m2 garatméretű aprítógépekkel végezhető el. Viszonylag nagyméretű gépek alkalmasak csak a gally aprítására, ezért a gallyanyag jelentős koncentrálására van szükség.
Kísérleteztek azzal, hogy a gallyat vágástakarítóval koncentrálják, de az elkerülhetetlen szennyeződés és a nagy gyűjtési energiaigény miatt ez még nem gazdaságos.
A gallyaprítás jelenleg legjobb módszere az, amikor a fa fűrészipari hasznosításra alkalmas részét leválasztva a koronarészt aprítják fel. Az erre alkalmas aprítógép paraméterei megegyeznek a teljesfa-aprító gépével.
A gally vagy a fakorona aprításakor a farészek igen eltérő szögben érkeznek az aprítószerszámhoz, ezért az aprítékban megnő a szabálytalan és hosszú frakcióelemek aránya. Tekintettel arra, hogy a hosszúaprítékrészek már az aprítógépben is (dobószállítás) műszakitechnológiai problémákat okoznak, és jelentős mértékben zavarhatják az anyagmozgató berendezések szabályszerű működését is, ezeket az aprítógépeket célszerű a forgórészre szerelt után aprítókkal ellátni, vagy az aprítékot rostálni kell. A legjobban bevált megoldás az, amikor az aprítógép aprítóterét lezáró lemez helyére rácslemezt szerelnek. Ezen a lemezen keresztül csak a megfelelő méretre aprított anyag távozik, a túlméretes farészek ismételten az aprítóba kerülnek.
A fatuskó aprítása is lehetséges. Ez azért fontos, mert a föld feletti faanyag 15-25%-ának megfelelő mennyiségű dendromassza a tuskóban és a gyökérzetben van. A fatuskó a lassújárású marótengelyes gépekkel aprítható, 2-4 m2 garatmérettel, tuskólefogó mechanizmussal, etető manipulátorral és utánaprítóval vagy aprítékosztályozóval kiegészítve.
Az ilyen aprítógép 200-400 kW teljesítményű motorral felszerelt, méreteiből következően áttelepíthető.
Üzemeltetése nagymértékű faanyag-előközelítést és gépláncba szervezett apríték elszállítást igényel.
Ültetvényben végzett aprítás. Az aprítás sajátos formája az ipari (energetikai) ültetvényekben, a faanyag levágásával egyidőben végzett aprítás. Az ilyen ültetvényeken a betakarítást és az aprítást egy menetben, ún. járvaaprítóval végzik. A betakarítandó állomány 3-4 éves, 1-1,2 m-es sortávú, a tőtáv 0,5-0,7 m. Egy-egy tőről a sarjaztatás eredményeként 3-6 hajtás nő fel 4-6 m magasságúra. A hajtások tőrésze 3-7 cm átmérőjű. A járvaaprító lehet átalakított mezőgazdasági kombájn, vagy speciális adapter, melyet traktorra szerelnek, és azzal hajtják meg. A gép a soron haladva folyamatosan végzi a tövek átvágását, a fák behúzását és aprítását. Az aprítékot hordozott konténerbe, vagy a járvaaprító mellett haladó szállítógépre gyűjtik.
cikk forrása: http://www.undp.hu/oss_hu/tartalom/kiadvanyh/kiadvanyh_body/csinaljukjol/szam07.htm

 

 

 

 

RoyalKert.hu
Barta István
Gép üzletágvezető
06 20/597-2397
Tanusítványok:
Az A tanúsítványra a magyar piacon csupán a cégek 7,44 %-a jogosult. Velük az üzleti kapcsolat kialakításának pénzügyi kockázata alacsony.
Tagságok:
Keresés
Keresés
»
Keresendő kifejezés:
Aktuális munkáink:
»
Elkezdtük...
»
Legfrissebb hírek:
Újdonságok:
Érdekességek: